A geotermikus energia a föld belső hőjéből származik. Ahogy lefelé haladunk 1km-enként 30°C-kal melegszik a hőmérséklet. Ez az energia, ahogy a Napé is korlátlan és kimeríthetetlen. Kitermelése olcsó és nem környezetszennyező. Már a római korban is használták, legelőször termálvíz formájában. Főleg gyógyításra, majd később fűtésre is. A 20. század elejétől már villamosenergia termelésére is használták. A legnagyobb erőmű Új-Zélandon található, teljesítménye 2800 MW. Napjainkban hasznosítják a mezőgazdaságban (üvegházak fűtésére), lakóházak, medencék fűtésére és villamosenergia előállítására.

Magyarországot geotermikus nagyhatalomként is emlegethetnénk, ám ezzel szemben ez a fajta energiafelhasználás csak 0,28%-át teszi ki az országosénak. A magyarországi geotermikus rádiens 1,5-2-szerese a világban átlagának. Ez azt jelenti, hogy akár 60°C is lehet 1km-rel a föld alatt. Ezzel az értékkel Kína és az USA mellé kerülünk a statisztikákban. A kérdés már csak az, hogy miért nem használjuk ki? Sajnos erre nem tudunk választ adni. Azt azonban megpróbálhatjuk feltérképezni, hogy mi, magánszemélyként hogyan hasznosíthatjuk ezt a természetes energiát.

Néhány városban már felfedezték ennek lehetőségét, így a távfűtés egy részét innen nyerik. Ilyen pl. Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Csongrád, stb. A geotermikus energiát egy hőszivattyú segítségével tudjuk felhasználni. Ennek egyetlen hátránya, hogy villamos energiával működik, tehát erősen csavarja a villanyórát. Nagyjából a gázszámlánk 40%-át kell ezért kifizetni, tehát 60%-os megtérüléssel számolhatunk. A hőszivattyúk vagy függőleges, vagy vízszintes elhelyezésben gyűjtik be az energiát. Függőleges esetében egy kb. 12 cm átmérőjű lyukon fúrnak le a talajba 30-100 m mélyre. Vízszíntes esetén pedig 1-1,5 m mélyen teszik a föld kérge alá mint egy hálót. Ezutóbbi esetében inkább a Naptól felmelegített felszín energiáját vesszük föl, nem pedig a geotermikusat. Egy harmadik lehetőség, ha van fúrott kút a ház közelében, ekkor ide helyezik el. Utolsó lehetőség pedig a levegőt is fel lehet használni, ám ez a levegő rossz hővezetése miatt nem éppen a legjobb megoldás, hiszen nagyobb területet kell felhasználni. Ezzel szemben viszont ez a legolcsóbb megoldás.

Egy 100m2 alapterületű házhoz a szakemberek 10kW teljestíményű hőszivattyút ajánlanak, aminek ára megközelítőleg 2,5 millió forint. Ez egyséscsomagban kapható, ami azt jelenti, hogy az összeállításhoz minden benne van, azonban azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kiépítést engedélyeztetni kell, a rendszer elkészítéséhez gépészeti terv szükséges, így ajánlott a beszerelést szakemberre bízni.

A geotermikus fűtéshez padlófűtést, falfűtést, mennyezetfűtést érdemes használni. Mivel alacsony hőfokon működik, ezért a hagyományos radiátoros rendszerhez nem használható. Talán az egyik érdekessége az egésznek, hogy hűteni is lehet ezzel az energiával. Persze mindkettőnél fontos a jó szigetelés, aminek kb. 8-12 cm-nek kell lennie. Ha új ház építésén gondolkodunk, akkor érdemes ezeket előre tervezni, hiszen utólag sokkal költségesebb megoldani az ilyen jellegű problémákat. Ellenőrizni kell a nyílászárókat is, ha lehetőség van rá és szükséges, akkor cserélni őket. Itt javasolt a kétüvegű ablakokra való csere, amiknél a belső üveg egy különleges hőtartó réteggel van bevonva. Hasonlóan kell eljárni a panelházaknál is, hiszen ott is lehetőség van arra, hogy a távfűtést geotermikus fűtésre cseréljék.