A császár új ruhája jellemzők

Müllner András kötetének, A császár új ruhájának esszéi többségükben korunk meghatározó számítógépes médiumáról, a hipertextről szólnak, valamint a hipertext és az irodalom(tudomány) kapcsolatáról. A hipertext elnevezés Ted Nelson találmánya, aki így próbálta megkülönböztetni a papíralapú texttől a nem-folyamatos, hálószerű számítógépes szöveget. E kötet esszéi annak járnak utána, hogy vajon jogos-e szövegen túlinak, hipernek nevezni a hipertextet. A szerző nem titkoltan kritikus álláspontot képvisel az említett médium feltétel nélküli igenlőivel szemben, és azt javasolja, vizsgáljuk meg jobban az olyan fogalmakat, mint például a hipertextnek tulajdonított interaktivitás, vagy a felhasználói szabadság. Érvelése szerint nem minden esetben látjuk igazolódni az ezekkel szembeni elvárásainkat, illetve az sem magától értetődő, hogy a hipertext médiumában megtestesülve egy radikálisan új korszakot köszönthetünk. A kötet azonban nem csak vitára sarkall, hanem ajánlatokat is megfogalmaz: milyen lehetőségeink vannak arra, hogy használjuk a hipertextet, hogyan fonjuk meg a virtuális hálót, például irodalmi szövegek esetében. Ha pedig valaki a kötet olvastán úgy érzi, hogy a császár új ruhájának, a hipertextnek kifakult a szövete, egy-két esszé erejéig azon túlra is nézhet, más médiumok felé. Mit mondanak (vagy hallgatnak) el például a Baksa Soós János nevéhez fűződő kultikus anekdoták, vagy mit hallunk (esetleg nem hallunk) ki egy kafkai csengőszóból.