A Csíki székely krónika jellemzők

A Csíki székely krónika a Sándor család genealógiája mellett foglalkozik a székely nemzet hun eredetével és ősi nemzetiségi szerkezetével. Attila birodalmának szétesése után a hunok egy része a mai Székelyföldön telepedett le, örökségüket és a hivatalokat ágak és nemzetségek szerint osztották fel maguk között. Árpád előtt a legfőbb tisztségviselő a főrabonbán volt, aki a legfőbb papi és főbírói hatalommal bírt. A főrabonbán székhelye a Székelyudvarhely melletti Budvár volt, itt hirdette ki a vallási és világi törvényeit a nemzeti áldozópohár használatával, itt adta ki parancsait, szabta ki a büntetéseket, és gyakorolta fölséges jogait a nemzeti gyűlésében. Az állítólagos krónika 1533-ban keletkezett, három példányban, 153 levél összefoglalásaként, Sándor Menyhért várában, Vacsárcsi és Csíkfalva között.