Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Az őstörténet a Biblia legismertebb és legfontosabb lapjaihoz tartozik. Választ keres a világ, az ember és a népek eredetére. A bibliai őstörténetnek az ad különös súlyt, hogy Izrael évszázadokon át Istennel megélt üdvtörténeti tapasztalata csapódott le benne. Ezért a bibliai őstörténetet az üdvtörténet mérlegének is tekinthetjük. E tankönyv szerzője amp;amp;amp;#8211; a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora amp;amp;amp;#8211; az őstörténet magyarázatában a bibliai szöveg teológiai tanítására helyezte a hangsúlyt a végső kánoni forma alapján. Hagyomány- és irodalomtörténeti kérdéseket annyiban tárgyalt, amennyiben ezek a szöveg megértéséhez és kifejtéséhez szükségesek. Kiemelt figyelmet fordított a szöveg értelmezésének problémáira, arra a komoly nehézségre való tekintettel, amit az őstörténet leírásában érvényesülő korabeli világképnek korunk tudományos ismereteivel való egyeztetése jelent. Ismerteti a kor, elsősorban Mezopotámia irodalmi emlékeit, hogy érzé
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A GENESIS KÖNYVE I. (A BIBLIAI... ár és hasonló termékek
A GENESIS KÖNYVE I. (A BIBLIAI ŐSTÖRTÉNET) jellemzők
Az őstörténet a Biblia legismertebb és legfontosabb lapjaihoz tartozik. Választ keres a világ, az ember és a népek eredetére. A bibliai őstörténetnek az ad különös súlyt, hogy Izrael évszázadokon át Istennel megélt üdvtörténeti tapasztalata csapódott le benne. Ezért a bibliai őstörténetet az üdvtörténet mérlegének is tekinthetjük. E tankönyv szerzője amp;amp;amp;#8211; a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora amp;amp;amp;#8211; az őstörténet magyarázatában a bibliai szöveg teológiai tanítására helyezte a hangsúlyt a végső kánoni forma alapján. Hagyomány- és irodalomtörténeti kérdéseket annyiban tárgyalt, amennyiben ezek a szöveg megértéséhez és kifejtéséhez szükségesek. Kiemelt figyelmet fordított a szöveg értelmezésének problémáira, arra a komoly nehézségre való tekintettel, amit az őstörténet leírásában érvényesülő korabeli világképnek korunk tudományos ismereteivel való egyeztetése jelent. Ismerteti a kor, elsősorban Mezopotámia irodalmi emlékeit, hogy érzé