A kéz, az ész és a szív

A szonett két négy- és két háromsoros, összesen tizennégy sorból álló, szigorú, zárt formájú költemény. Ez a kötet egy sajátos szonettként is felfogható. Első "strófája", amely egy ötvösről, egy díszkovácsról, egy kőfaragóról és egy aknászról szól, a fémekkel, a kővel és a szénnel, a második, amelyben a szerző egy kerékgyártót, egy fafaragót, egy asztalost és egy hangszerkészítőt mutat be, a fával, a harmadik és a negyedik pedig, amely egy tojásíró, egy csuhészobrász és egy mézesbábos, illetve egy papírmerítő, egy csipkeverőnő és egy szövőnő szakmai és emberi portréját adja, az alapvető táplálékunkul szolgáló tojással, kukoricával és liszttel, illetve a papírral és a textíliával kapcsolatos.
Fabricare humanum est. Az alkotás emberi dolog. A tevékeny ember számára, aki fantáziáját logikussá neveli, s ezáltal alkotóerővé alakítja, egy nap sem hosszú. (Részlet W. Csoma Éva ajánlásából)