A lírikus 123 epilógja jellemzők

Vettem egy verset, aztán elveszítettem, hogy megtaláljam - mondhatná Báthori Csaba, a könyv szerzője. Eltávolodtam egy verstől, hogy közelebb kerüljek hozzá - mondhatná más szavakkal. Babits Mihály mintegy százéves verse, "A lírikus epilógja" a magyar költészet egyik mesterdarabja; Báthori Csaba 123 változatot írt a remekműhöz. Miért? Azért, hogy újra - szokatlan módon - kivilágítsa a költeményt. Közben fontos kérdések tolulnak fel: Kié a költemény? Megismerhetem-e jobban, ha megváltoztatom? Miért éppen olyan a formája, amilyen? Miben áll egy-egy vers sorsa? Van-e végső, egyetlen olvasata egy szövegnek? Egyvalaki vagy többvalaki áll-e a költemény mögött? Eredeti-e a vers vagy fordítás? Hol húzódnak e kettő határai? És sorolhatnánk a többi kérdést. De sorolja a könyv maga. És a magyar vers új magyar "fordításain" át jussunk beljebb az eredeti házába, amelyben számtalan vendég-vers lakik.