A MAGYAR TÖRZSSZÖVETSÉG POLITIKAI ÉLETRAJZA jellemzők

Tóth Sándor László, a szegedi egyetem tanára a korai magyar történetet és a 16-17. századi magyar történetet (15 éves háború) kutatja, több monográfiája látott napvilágot. Jelen nagyszabású szintézise a források és a szakirodalom alapján újszerű képet ad a steppei típusú magyar szövetségi állam életrajzáról „megszületésétől” (830-as évek vége) egészen „elhalásáig”, a 11. század elejéig, amikor új politikai szervezetté, keresztény királysággá alakult át. A politikai életrajz követelményeinek megfelelően részletesen bemutatja a 9. század kiváló fejedelmeit, különösképpen Levedit és Árpádot, a törzsszövetség meghatározó kapcsolatait a kazár nagyhatalommal. Különös hangsúlyt kap a Kárpát-medencei honfoglalás részletes elemzése. A szerző alaposan tárgyalja a nemzetségekből és törzsekből felépülő Hétmagyar és Kavar törzsszövetség bonyolult struktúráját, működését, fejedelmi tisztségeit (nagyfejedelem, gyula, karha, kündü) és tisztségviselőit. A kötet kitér a honfoglalás kori, nomád gazdaság