A MARGITSZIGET 19. SZÁZADI KÉPEKEN

amp;quot;„Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból – az édenkert tiltott fája nélkül.” – Ezekkel a szavakkal jellemzi Jókai Mór a Margitszigetet a 19. század végén, az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című monumentális sorozatban megjelent írásában. Ez azonban nem volt mindig így: sokáig élt a legenda a domonkos apácák egykori kincséről, a sziget mindennapjai Pest-Budától elzárva teltek. Hogy mégis hogyan lett a Margitsziget az európai nagyváros, a polgárosodó Budapest társaséletének központja, arra keres választ a kötet: 87 képével (ezek technikájukban a rézkarctól elvezetnek a fényképig), 20 írott emlékével, bevezető tanulmányával. A kötet képanyaga Budapest Főváros Levéltára, az Országos Széchényi Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményeiből válogat.A kiadvány – amellett, hogy alapvetően a sziget 19. századi történetére koncentrál – kiemelten foglalkozik névadójának, Árpád-házi Szent Margitnak egykori lakóhelyével, a Boldogasszony domonkos kolostorral és zárdáv