A Matrjosa-baba szubjektuma jellemzők

Toőzser Árpád új, irodalompublicisztikai írásokat tartalmazó gyüjteményének a címét a kötet azonos címuű interjúja magyarázza. Ebben a költő a következőket mondja: "Én a szubjektum létét vagy nemlétét... illetően... nem rendelkezem olyan kész, ex cathedra tudással, mint filozófusok, vagy a szubjektum-nélküliséget az irodalomteoretikusok receptjei szerint megkreáló költőink, így hát marad számomra a keresés, az emberi lényeg keresése". A költő - könyve tanúsága szerint - az irodalmi publicisztika különböző formáiban (esszékben, jegyzetekben, interjúkban) szintén azt a kereséssel is képződő, alakuló "emberi lényeget" keresi, amelyet a verseiben. Csak itt a keresés szép feladata mellett a jelzett "filozófusokkal" és "irodalomteoretikusokkal" (s a verseiket ez utóbbiak receptjeihez alakító költőkkel) is meg kell küzdenie. Ezek ugyanis (a költő szerint) azzal, hogy expressis verbis tagadják az emberi lényeg, a szubjektum egyszeriségét, tulajdonképpen a művészetek örök tárgyát és témáját próbálják "megszűntetni". Ilyenképpen Tőzsérnek az irodalomról (kisebb mértékben a nyelvről, s még kisebb mértékben a történelemről, a közéletről) szóló publicisztikája, nyilvános gondolkodása csak annyiban publiciszta, amennyiben valami ellen irányul, de a "keresés" mozzanatában tulajdonképpen költői próza. A kötet anyaga két fejezetre tagolódik, az elsőben esszék, jegyzetek, a másodikban a szerzővel készített interjúk találhatók.