A nemzet intézményesülése a rendszerváltás utáni Magyarországon jellemzők

"A nemzet, a nemzeteszme, a "ki a magyar" meghatározása különböző okokból a magyar tudományos és politikai élet ismétlődően terítékre kerülő kérdései. A legintenzívebben talán a státusztörvény és a kettős állampolgárság körüli viták kapcsán merült fel a nemzet meghatározásnak igénye, valójában azonban gyakorlatilag folyamatosan napirenden van. Kutatók, közírók próbálnak választ megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy milyen is legyen a modern magyar -jobb- és baloldali, konzervatív, liberális, szociáldemokrata - nemzeteszme. [...] Állítom, hogy hamis a politikai nemzet vs. kulturális nemzet szembeállítása.[...] Állítom, hogy a nacionalizmus nem véletlenül és nem váratlanul jelent meg térségünkben a rendszerváltás folyamatában. [...] Tudományos szempontból a legizgalmasabb kérdés, hogy hol húzható meg a politikatudomány és a politika közötti határ. Erdélyből származom, így személyes érintettség okán politikai szempontból elfogult vagyok a határon túli magyarok helyzetét illetően, tudományos megközelítésben viszont igyekszem hideg fejjel, pártatlanul elemezni a kérdést. Nem arra keresem a választ, hogy milyen politikát kell a magyar államnak a határon túli magyarok megsegítése érdekében folytatnia, hanem arra törekszem, hogy megtaláljam azt a keretet, amelyben ez a politika értelmezhető, a más államokban létező hasonló politikákkal összevetve pedig általánosan érvényes konklúziókra jussak." (a Szerző)