A Nibelung-lakópark jellemzők

Térey János tetralógiája, A Nibelung-lakópark a monumentális "emberiségdrámák" jelenkori utódja. Olvasása közben nem véletlenül jutnak eszünkbe olyan örökbecsű összegzések, mint a Faust és a Peer Gynt. Világa egyetlen metropolisznyi. Amikor a mű végigkalauzol minket ennek a képzeletbeli nagyvárosnak a helyszínein - a mélygarázsoktól a felhőkarcolók panoráma-étterméig, a kluboktól az élményfürdőig -, egyszerre ismerünk rá a mai Frankfurtra, Berlinre vagy New Yorkra, és nem utolsósorban Budapestre is...
Ezeken a lapokon az e világi alakul mítosszá és a mítosz e világivá. Az ősgermán "apokalipszis-történet" szenvedéllyel teli hősei, a Wälsungok, Gibichungok és Nibelungok a fogyasztói társadalom színfalai között bukkannak föl újra, hogy uralkodjanak és habzsolják az élvezeteket, majd miközben lebírja őket végzetük, mondják el ismét a gyűrű vándorútjának eseményeit. Ahogyan a dráma teréül szolgáló épületek, úgy maga a mű is többszintes, rétegzett konstrukció. Az újrateremtett történet páratlanul gazdag nyelven szólal meg, a nagy költészet magaslati levegőjét idézve.