Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
A pannonhalmi konvent közhitelű működésének dokumentumait összegyűjtött okmánytár újabb része a XV. század második felének okleveleit közli. A kötet az előző részekkel azonos szerkesztési elveket követve törekszik a vizsgált hiteleshellyel kapcsolatba hozható valamennyi forrást teljes szövegében publikálni, a közhitelű intézmény működését annak kiadványain keresztül bemutatni. Az oklevelek, részben tartalmuk, részben pedig hátlapi feljegyzéseik egyre gyarapodó volta okán, az idő előrehaladtával nem csak a hiteleshelyi munka mindennapjaiba engednek mind több alkalommal közvetlen bepillantást, hanem rajtuk keresztül a központi hatalom XV. századi Magyarországon történt változása is nyomon követhető. Az Albert király halála utáni polgárháborús, bíróságok működését mellőzni kénytelen időszakban a jelentések szinte teljes hiánya – ami kimutatható a Mátyás király halálát követő egykét esztendőben is – éppen úgy megfigyelhető, mint a királyi hatalmat gyakorló országtanács tevékenysége, vagy a Mátyás törvénykezése által több helyen felülírni igyekezett szokásjog változása. Az Észak- és Nyugat-Dunántúl, valamint Pozsony megye területét érintő pannonhalmi kiadványok az egy-egy település történetére vonatkozó adatokon túl a hiteleshely szolgálatait igénybe vevő környékbeli nemesi társadalomra és a kapcsolódó jogi intézmények működésére is fontos adatokat nyújtanak, tovább árnyalva a középkori állam működéséről alkotott képünket.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevlétára III. (1439-1499) jellemzők
A pannonhalmi konvent közhitelű működésének dokumentumait összegyűjtött okmánytár újabb része a XV. század második felének okleveleit közli. A kötet az előző részekkel azonos szerkesztési elveket követve törekszik a vizsgált hiteleshellyel kapcsolatba hozható valamennyi forrást teljes szövegében publikálni, a közhitelű intézmény működését annak kiadványain keresztül bemutatni. Az oklevelek, részben tartalmuk, részben pedig hátlapi feljegyzéseik egyre gyarapodó volta okán, az idő előrehaladtával nem csak a hiteleshelyi munka mindennapjaiba engednek mind több alkalommal közvetlen bepillantást, hanem rajtuk keresztül a központi hatalom XV. századi Magyarországon történt változása is nyomon követhető. Az Albert király halála utáni polgárháborús, bíróságok működését mellőzni kénytelen időszakban a jelentések szinte teljes hiánya – ami kimutatható a Mátyás király halálát követő egykét esztendőben is – éppen úgy megfigyelhető, mint a királyi hatalmat gyakorló országtanács tevékenysége, vagy a Mátyás törvénykezése által több helyen felülírni igyekezett szokásjog változása. Az Észak- és Nyugat-Dunántúl, valamint Pozsony megye területét érintő pannonhalmi kiadványok az egy-egy település történetére vonatkozó adatokon túl a hiteleshely szolgálatait igénybe vevő környékbeli nemesi társadalomra és a kapcsolódó jogi intézmények működésére is fontos adatokat nyújtanak, tovább árnyalva a középkori állam működéséről alkotott képünket.