A PÁRMAI KOLOSTOR jellemzők

A pármai kolostor a Stendhal néven világhírűvé lett Henri Beyle talán legszebb regénye. Lázas sietségben, 52 nap alatt vetette papírra sorait, melyeket a legnagyobb szenvedélyek, hiteles korrajz, cselszövések jellemeznek, és persze szerelem a legmagasabb fokon. Életvitelére ugyanez a szenvedélyesség jellemző. Saját kérésére sírfelirata azt hirdeti: élt, írt és szeretett, és tömörebben nehéz lenne jellemezni egy életutat, amelyet az írás és az asszonyok iránti szakadatlan szenvedély jellemez. Kritikusai szerint a legromantikusabb realista, és a legreálisabb romantikus. Írói nagyságát életében szinte csak Balzac ismerte fel; életműve amp;amp;amp;#8211; jóslatának megfelelően amp;amp;amp;#8211; csak halála után mintegy negyven évvel került méltó helyére a világirodalomban. Azóta viszont népszerűsége töretlen.A pármai kolostor utolsó sorában Stendhal a amp;amp;amp;#8222;boldog keveseknek amp;amp;amp;#8221; ajánlja művét, mert úgy érezte, amp;amp;amp;#8222;válogatott olvasóknak, a kiválasztottaknak amp;amp;amp;#8221; írta. Az utókor