A ROMANELLI-MISSZIÓ - LA MISSIONE DI ROMANELLI jellemzők

Guido Romanelli olasz katona-diplomata magyarországi missziójának köszönhetően, amelyet a Szövetségesek megbízásából 1919. májustól novemberig teljesített hazánkban, a két világháború között rendkívül népszerű volt Magyarországon. 1922-ben, a parlament kupolacsarnokában a budapestiek humanitárius tevékenységéért kivételes és bensőséges ünneplésben részesítették. 1945 után azonban neve, ahogy a korábban oly fontos magyar–olasz barátság is, fokozatosan feledésbe merült. A magyar történelmi emlékezet máig legfeljebb annyit őrzött meg róla, hogy megmentette a ludovikásokat, egy 1919. június 24-én kirobbant, gyorsan elfojtott felkelés tisztjelölt résztvevőit és parancsnokait. Ő azonban missziója legjelentősebb mozzanatának azt tartotta, hogy minden tőle telhető eszközzel megpróbálta feltartóztatni a Budapest megszállására induló román dandárokat. „A magyarok pártolása” katonai karrierjébe került, az olasz diplomácia azonban az 1920-as évek közepétől soraiba emelte. 1938 és 1943 között az im