A romantika terei jellemzők

A tanulmánykötet írásai a kora romantika egyes filozófiai, irodalmi, nyelvészeti, természettudományos, képző- és kertművészeti vonatkozásait taglalják, s elsősorban azokat a kölcsönhatásokat veszik számba, amelyek sajátos szimultanizmusát az e korszakban programszerűen megújított egyetemek, folyóiratok, tudományos társaságok biztosították.
Az egymástól látszólag távol eső momentumok közös vizsgálati szempontját tehát egy intézménytörténeti megközelítés adja - melynek konceptuális keretét a Dieter Henrich és Manfred Frank nevével fémjelzett konstellációkutatás, illetve a romantikus tudományok Nicholas Jardine által kidolgozott fogalmi apparátusa jelöli ki - s ebből adódóan a 2008 áprilisában megtartott szarvasi konferencia előadóinak tanulmányai a kölcsönhatások tágasságát a romantika konkrét tereihez (a kerthez, a műteremhez, az egyetemhez, a bányához) kapcsolva mutatják be.