Tízéves koromban, a Ceglédi Államilag Engedélyezett Zeneiskola növendékeként létrehoztam egy ötfelvonásos zenedrámát. A tenger ez volt a címe. Megmutattam a zenetanáromnak az opust. Átfutotta, majd ennyit mondott: Fiam, ahelyett, hogy többet gyakoroltál volna, példamutató szorgalommal összelopkodtad a legismertebb slágermelódiákat. Ám a szövege ennek a micsodának egészen tűrhető. Sőt, azt is megkockáztatom: kifejezetten jó.Azt hiszem, ekkor dőlt el, hogy végül is költő lettem. Ám a verseskötetek között olykor visszaeső bűnösként zenés darabokat is elkövettem, kiváló zeneszerzőkkel szövetkezve. Ezekből kap most ízelítőt az Olvasó. (Baranyi Ferenc)