Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
,,A Szerzőnek a személyiségi jogok elméletéről szóló - egy nagyobb lélegzetű munka első részeként megvalósult - darabja, amely önmagában is teljes, önálló és magas színvonalú szellemi alkotás, a téma hazai forrásvidékét járja körül. A magyar magánjog fejlődéstörténetéből - annak politikai, gazdasági és társadalmi, tehát szociológiai szemléletű hátterét is kibontva - egy olyan korszak megelevenítésére vállalkozik, amelyben a jogfejlődés és a közjogimagánjogi jogbölcselet talán legizgalmasabb szellemharcai dúltak, és amelyet az azt követő hazug és hamis kor a feledés amp;gt; amp;gt;éji homályába amp;lt; amp;lt; süllyesztett. Így a forrásvidék megelevenítése hazai jogirodalmunknak egy meg magyarázhatatlan és indokolhatatlan hiányát pótolja. Az értekezés úgy elméleti - sőt bölcseleti -, hogy történeti. Nem leíró, hanem eszme- és kodifikációtörténet. A XIX. századvég, a századforduló és az új század első évtizedeinek szellemhistóriáját úgy hozza a múlt gyomrából felszínre, hogy az olvasónak az a benyomása, mintha a amp;gt;
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A SZEMÉLYISÉGI JOGOK HAZAI... ár és hasonló termékek
A SZEMÉLYISÉGI JOGOK HAZAI ELMÉLETE - A FORRÁSVIDÉK jellemzők
,,A Szerzőnek a személyiségi jogok elméletéről szóló - egy nagyobb lélegzetű munka első részeként megvalósult - darabja, amely önmagában is teljes, önálló és magas színvonalú szellemi alkotás, a téma hazai forrásvidékét járja körül. A magyar magánjog fejlődéstörténetéből - annak politikai, gazdasági és társadalmi, tehát szociológiai szemléletű hátterét is kibontva - egy olyan korszak megelevenítésére vállalkozik, amelyben a jogfejlődés és a közjogimagánjogi jogbölcselet talán legizgalmasabb szellemharcai dúltak, és amelyet az azt követő hazug és hamis kor a feledés amp;gt; amp;gt;éji homályába amp;lt; amp;lt; süllyesztett. Így a forrásvidék megelevenítése hazai jogirodalmunknak egy meg magyarázhatatlan és indokolhatatlan hiányát pótolja. Az értekezés úgy elméleti - sőt bölcseleti -, hogy történeti. Nem leíró, hanem eszme- és kodifikációtörténet. A XIX. századvég, a századforduló és az új század első évtizedeinek szellemhistóriáját úgy hozza a múlt gyomrából felszínre, hogy az olvasónak az a benyomása, mintha a amp;gt;