A tizenötödik század magyar egyháztörténete jellemzők

Nagy Lajos királlyal a rövid "arany" Anjou-század sírba szállt. Mintha a királyi ravatal bakacsinja az egész országra - magyar egyházra ráborult volna egészen Zsigmond király hatalmának megszilárdultáig. Zsigmond mint magyar, római-német király (végezetül pápától koronázott császár) kikényszerítette a megosztott egyháziaktól a Konstanzi Zsinatot, és visszaállította a nyugati latin egyház - kereszténység egységét. Átmeneti uralkodók után jött a Hunyadiak kora a nándorfehérvári győzelemmel, melynek hadi jelentősége mellett lelki tartalma is gyümölcsöt hozott. Mátyás király a pápákat azzal ijesztgette, hogy a kettős keresztet hármassá (keletivé) alakítja, a pápák ennek ellenére támogatták az oszmán hullámot visszatartó keresztény védőbástyát, a Magyar Királyságot, s vele a magyar egyházat.