Ajnácska és az aligvári cselszövők jellemzők

Borbolya király Kerekegyországa a csőd szélén áll, a megmentéséért sürgősen meg kell házasítania fiát, Deliszép királyfit. A szerelem tehát szóba se jöhet, kizárólag szép hozománnyal rendelkező lány lehet az ara. A szomszéd ország uralkodójának, Töhötöm királynak a lánya, Aligvári Ajnácska alkalmasnak tűnik az ország megmentésére. No de persze nem ilyen egyszerű, mert itt kezdődnek még csak a bonyodalmak. Hiszen ott van Nádaly hercegnő és Nagy Amondó, akik bármit megtesznek azért, hogy a királyi trón az övék legyen. Összeesküvések, csalások a palotában, a fiatalok véletlen találkozása a tisztáson, Lápi Lapaj, a gonosz lápkirály országpusztító fenyegetése, és különben is, kit ábrázol báró Pemzli Akvarell festménye? A sok cselszövés közben végül ki fogja megmenteni az országot, és hogyan talál egymásra a királyfi és a királylány? Ki más segíthetne, mint a szegény favágó fiú, Árva Ábris Széljártapusztáról, és Rozi, az aligvári palotában sürgő-forgó cserfes szolgálólány. Izgalom, kaland, szerelem és ármány szövik át Fésűs Éva meseregényét. A történet vége örök igazságot rejt, miszerint a "boldogságért tenni kell".