Az önmagát kereső ember ár és hasonló termékek
Az önmagát kereső ember jellemzők
Ha valaki egyszer feltenné a kérdést, hogy mi a legnagyobb lelki teher az emberen, némi bizonytalansággal talán azt lehetne felelni, hogy az elutasítás és a bűntudat.
Ritka ember, aki meg tudja bocsátani az elutasítást, azt, hogy "nem kellesz", akár szerelemben, akár munkatársnak ajánlkozva, segítő szándékát nyilvánítva. Az emberiség története is testvérgyilkossággal kezdődik: Káin nem tudja elviselni, hogy az Úr elutasította az ő áldozatát, és Ábelét fogadta el. A másik alig elviselhető sérelem a bűntudat. Az ember erkölcsi ítélete önmaga felett. A külső elítélést még csak elviseli az ember, Isten haragját majd leimádkozza, de ha egy személyben ő a bíró és a vádlott is -ugyan kihez fordulhatna? S ha a nárcisztikus önimádat nem teng túl valakiben, akkor nincs szigorúbb és kegyetlenebb bíró saját magánál.
A könyvben arról írnak a szerzők, hogy miként oldhatja fel magát az ember -az erkölcsi törvény megsértése nélkül- az egyik legnagyobb lelki teher, a jogos bűntadata alól. Meddig reális a belső vezeklés, mit jelent az igazi megbánás, lehetséges-e jóvátétel?
Vagyis a bűntudat jogosságának elismerése mellett, tiltakozás az ember önmagával szembeni kegyetlensége, véget nem érő önkínzása ellen. Úgy is fogalmazhatnánk: a lelki felszabaduláshoz vezető út titkai.
Ritka ember, aki meg tudja bocsátani az elutasítást, azt, hogy "nem kellesz", akár szerelemben, akár munkatársnak ajánlkozva, segítő szándékát nyilvánítva. Az emberiség története is testvérgyilkossággal kezdődik: Káin nem tudja elviselni, hogy az Úr elutasította az ő áldozatát, és Ábelét fogadta el. A másik alig elviselhető sérelem a bűntudat. Az ember erkölcsi ítélete önmaga felett. A külső elítélést még csak elviseli az ember, Isten haragját majd leimádkozza, de ha egy személyben ő a bíró és a vádlott is -ugyan kihez fordulhatna? S ha a nárcisztikus önimádat nem teng túl valakiben, akkor nincs szigorúbb és kegyetlenebb bíró saját magánál.
A könyvben arról írnak a szerzők, hogy miként oldhatja fel magát az ember -az erkölcsi törvény megsértése nélkül- az egyik legnagyobb lelki teher, a jogos bűntadata alól. Meddig reális a belső vezeklés, mit jelent az igazi megbánás, lehetséges-e jóvátétel?
Vagyis a bűntudat jogosságának elismerése mellett, tiltakozás az ember önmagával szembeni kegyetlensége, véget nem érő önkínzása ellen. Úgy is fogalmazhatnánk: a lelki felszabaduláshoz vezető út titkai.
