Az orvostudomány története

A tankönyv tíz fejezetben foglalja össze az orvostudomány históriáját úgy, hogy az archaikus és az antik orvoslásról szóló fejezet még valóban a medicina történetét tárgyalja, a középkort és az egyetemalapítások korát (az ún. folyamatos orvosképzés megindulását) összegező két fejezet azonban már inkább csak az európai és az arab (talán pontosabb lenne a Mediterraneum térsége körüli) orvoslásról szól. Ennek megfelelően ez az első négy rész mintegy 20-20 oldal terjedelmű, az utolsó hat pedig 10-10 oldal. A reneszánsz és a humanizmus kora, a XVIII., a XIX. század, valamint a XX. század első felének orvoslása, továbbá az Orvosi szakágazatok kialakulása a XIX. században című fejezet (már szinte csak) az európai medicina történetével foglalkozik. (Ez utóbbinál annyival terjedelmesebb anyagról van szó, amennyiben be akarja mutatni azt, hogy pl. az ún. sebészeti kisklinikumok, ill. az egyes modern, napjainkig alakuló orvosi diszciplínák története sem önálló ágazatként-tudományként való megjelenésükkel kezdődik; itt ez az ortopédia történetét foglalja össze, bemutatva, hogy az annyi évezred, amennyi évszázad az Andry alkotta fogalomtól máig eltelt.) Az utolsó fejezet a magyar orvostudomány történetét dolgozza fel a középkori pécsi egyetem alakulásáig, különös tekintettel arra, hogy oktattak-e orvoslást (a XIV. századot követő magyar eredmények rövid összegezése az egyes fejezetek végén található). A könyv 240 (köztük 152 színes) képet tartalmaz (a könyvben szereplő mintegy félezer orvos közül 93-nak a képét - festmény, szobor, fénykép formájában - közli).