Az utópia, mint hagyomány jellemzők

A kötetben található írások itt, már most, folyamatában elemezve tárják elénk a közelmúlt eseményeit. Az első cím alatt négy cikk A posztkommunizmus ellen címet viseli, és a szovjet típusú berendezkedéssel szemben a konzervatív állam, a konzervatív politika ismérveit és irányzatait, motivációit érteti meg velünk. Ez után a könyv 15 fejezetben a megjelenő újságcikkek nyomán különböző, de a politikát, és ezen keresztül megélt világunkat közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkozik. Ilyenek pl. hogy a jog és igazságosság dilemmájával szembesülve Sólyom László miért a jogot választja 2004 augusztusában? 2003 novembere és 2004 decembere között miből élünk, hogyan alakul a központi költségvetés, és ezt hogyan befolyásolják a politikai hangulatok? 2004 októbere kormányválság # legitimációs válság? 2003 májusa az identitás próbája? 2003 augusztus a jobboldal válsága? Kinek, mit jelent a republikanizmus, vagy hogy 1989. október 23-a óta Magyarország államformája köztársaság? Hogyan alakul az értelmiség és a politika viszonya 2003. novemberében, és ugyanekkor az elmulasztott államreform, vagy az új politika ára-e 2004 májusa? Hogyan válik a szexualitás közüggyé, az erósz a médiában szükségszerűen szexszé alakul? Cenzúra régen és ma? Hogyan osztja az USA kormánya a világot kétfelé, avagy hamis beállítások és téves ítéletek foglyává vált az európai-amerikai kultúra? A kötet végén, mintegy az egész kérdéskör összegzéseként Carl Schmitt filozófiájába nyerünk bepillantást, mely nélkül a 20. sz. politikai filozófiáját nem érthetjük meg, majd az utolsó cikk, a 20. század végén az oktatás válságának kérdéskörét tárja elénk, és ráirányítja figyelmünket korunk súlyos nevelési problémáira.