Menj ki én lelkem a testből jellemzők

Hármas könyvbe rendezte korábban megjelent szokásmonográfiát dr. Balázs Lajos, Csíkszentdomokos átmeneti szokásainak kutatója, munkáját kiegészítve újabb kutatásainak eredményeivel, e felhalmozott tudás- és tapasztalatanyag révén megfogalmazott következtetésekkel. Mindhárom kötet allegorikus címet visel Szeretet fogott el a gyermek iránt, Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből , s ezek a címek a közösségi én organikusan összeálló hármas könyvévé teszik a szokásmonográfia-sorozatot, azé a mindig érkező, cselekvő, elmúló éné, aki egy paraszti közösségben, a paraszti közösség hagyományai szerint megfogamzik majd világra jön, társat keres magának, aztán elhagyja földi életét és a szellemi világra váltja azt. Miközben szokást, szabályt, törvényt alkot, anyagi és szellemi javakat hoz létre, amivel megteremti létértelmét. A Menj ki én lelkem a testből furcsa megfogalmazású felszólító mondatból lett cím a távozni induló lélek, a maradó test élet-halál kapujában állásának pillanatát ragadja meg. A haldokló ember megkerítési rítusának indító mondata, amit a kerítő asszony mond a távozó nevében, amikor még nem halott, de már nem is élő. Annak a pillanatnak a közeledtét jelzi, amelytől számítva a haldokló körüli törődés egyszeriben halottat eltávolító igyekezetté változik. E kötet megjelenésével valósulhat meg a tervezett hármas könyv, amelynek első két kötete tavalyelőtt és tavaly jelent meg.