Bali Lóránt A horvát-magyar haráton átnyúló kapcsolatok jelene és jövője

Magyarország szomszédaihoz való viszonya sajátosan alakult a trianoni békediktátumtól napjainkig tartó időszakban, kiváltképp igaz ez a horvát-magyar viszonyrendszerre. Történetiségét tekintve 1102-től részleges társállami kapcsolatban éltünk, amelyet 1868-ban újra definiáltak. Az 1868-as XXX. törvény, az úgynevezett magyar-horvát kiegyezési törvény értelmében közjogi és közigazgatási relációban Magyarország, Horvát-, Szlavón- és Dalmátország egy és ugyanazon állam közösségét alkották, ahol tényleges határokkal csak a Magyar Királyság rendelkezett. A belső határok csak közigazgatási jelleggel bírtak. Ennek eredményeként a két ország integrált társadalmi–gazdasági régiót alkotott, amely a Trianon utáni déli határunkon még aktív maradt a két világháború között is, ez csak az államszocializmus időszakában szűnt meg. Jugoszlávia felbomlása óta a kooperáció jelentős átalakuláson ment végbe, hazánk számára a Balkán és az Adria felé irányuló kapcsolatok gazdasági és biztonsági okokból újból felértékelődtek. A könyvben több lényeges kérdésre is választ szeretnék adni. Az elmúlt húsz évben jelentősen átértékelődtek a két ország államközi kapcsolatai és kézzel fogható közelségbe került a horvát európai integráció is. E folyamatok milyen mértékben befolyásolják a határon átnyúló kapcsolatokat? Kihasználta-e a két ország a csatlakozás (előcsatlakozás) adta lehetőségeket? Az államközi kapcsolatok pozitív hatásai leképeződtek-e a határ menti területeken? Hazánk térszerkezeti sajátosságai, és a határmente természetföldrajzi környezete miként határozta meg a kooperációt és annak milyen jellegű alrendszerei fejlődtek ki, a földrajzi, gazdasági tér egyes szegmenseiben, valamint azokat milyen más endogén és exogén tényezők befolyásolták? Szeretném tisztázni a határ menti és határon átnyúló kapcsolatok fogalmi problémáját is, pontosan kirajzolva a kettő közötti különbséget, amely a társadalmi-gazdasági, és a politikai tér fejlődési sajátosságából adódik. E fogalmak tisztázásának az igénye a kelet-közép-európai országok tekintetében jelentkezik elsősorban, hiszen a core area túlsúlya gyakran háttérbe szorítja a fent említett térségek autonóm cselekvési lehetőségeit. Ez több esetben nem politikai, hanem szimplán a piacgazdasági tényezők miatt alakult így.