Balzac és a kis kínai varrólány jellemzők

Az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt Franciaországban a kínai születésű, de közel két évtizede Párizsban élő filmrendező és író, Dai Sijie önéletrajzi ihletésű regénye.
A könyv két főhősét, a tizenhét éves narrátort és barátját, az egy évvel idősebb Luót - mindketten osztályellenségnek nyilvánított burzsoá-értelmiségi, nevezetesen orvos család fiai - a kulturális forradalom idején átnevelő táborba, egy isten háta mögötti kis hegyi faluba küldik, koldusszegény és hihetetlenül tudatlan parasztok közé. A hajdani ópiumtermesztők, akiket már régen "jó útra térített", átnevelt Mao rendszere, gyanakodva és ellenségesen fogadják a fiúkat.
A két jó barát a földeken és a rézbányában dolgozik - embertelen körülmények között. Éheznek, fáznak, és ami a legrosszabb, állandóan rettegnek. Ám egy napon hatalmas boldogság és szerencse éri őket: tulajdonukba kerül egy, tiltott nyugati szerzők (Balzac, Hugo, Stendhal, Dumas, Dickens) kínaira lefordított műveivel teli láda. Egy addig ismeretlen, káprázatos, új világ tárul fel előttük.