Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I-II. kötet jellemzők

"Magyar történeti bibliográfia vállalkozásunk szakmai célkitűzéseit, programját és előzményeit a Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I/1. kötetének (I. Általános rész. 1. Könyvtárak és bibliográfiák. Bp., 2000) előszavában ismertettük. Jelen (I/4.) kötet munkánk 1970-es kiadása egyik részének adja új, jelentősen kibővített változatát. A magyarországi önkormányzati (városi) levéltárak fejlődésének és segédleteinek bemutatása után tételesen tárgyalja a jelenlegi önkormányzati levéltárakat és azok feudális kori iratanyagát. A kötet ezt követően a városi, mezővárosi, községi (települési) levéltárakkal és az ezekre vonatkozó iratkiadásokkal foglalkozik behatóan: felvázolja a városi (községi) levéltárak történeti fejlődését, a feudális kori iratanyag struktúráját, közös segédleteiket. E szakasz túlnyomó része a történeti Magyarország, Horvátország és Szlavónia, illetve Erdély városi, mezővárosi és községi iratanyagának jelenlegi állapotáról nyújt bő tájékoztatást, lehetőség szerint mindenütt feltüntetve az anyag használatához, a benne való eligazodáshoz szükséges nyomtatott, kéziratos és digitális segédeszközöket. Újdonságként utalunk a kötetben azon magyarországi múzeumokban őrzött feudális kori, vonatkozó kéziratos iratanyagokra, ahonnan megkeresésünkre adatközlés érkezett. Emiatt a múzeumi kéziratok leírása nem teljes. Célunk mégis az, hogy az írott történeti forrásokat őrzési helyüktől függetlenül, egységben kezeljük. Kötetünk figyelembe veszi az elmúlt harminc év gyarapodásait és rendezési munkálatait, így az 1970-es kiadáshoz képest a bemutatás rendszere és a közölt információk mennyisége sok esetben megváltozott. A korábbi gyakorlatnak megfelelően azonban részletes tájékoztatást nyújtunk a vonatkozó forráskiadásokról, illetve az egyes települések (városok, mezővárosok, községek) irodalmáról." (Részlet az Előszóból)