Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
A tanulmány bemutatja az egyetlen olyan magyarországi nyomdát, amely a ptrica előállítása nélkül, sajátos módon igaz, nem túl jó minőségben nyomtatott a 17. század harmincas éveiben. Ez a műhely a Brassó melletti Bolgárszegen működött. Tulajdonosa Petcu Soanul pópa betűit és díszeit maga által vésett matricára öntötte. Öntvényei apró lapocskák voltak, amelyeket deszkára ragasztott. Sajtó helyett pedig a korabeli leírások szerint hengeres faorsót használt. Ezzel a páratlan technikával a 15. századi táblanyomatokhoz hasonlóan készítette el egyetlen nyomtatványát, a román nyelvű Calendarit, amely három példányban maradt fenn. Soanul latin betűkkel is kísérletezett. Próbanyomata mindössze egy magyar szóból áll: Bácsfalu, a Brassó igazgatásához tartozó egyik csángó falu neve. A tanulmány e nyomdatörténeti kuriózum részletes bemutatása mellett a maga korában igen népszerű calendari műfajával is foglalkozik.A kötetet a magyar könyvtörténet, illetve kultúrtörténet iránt érdeklődők figyelmé
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
BRASSÓI ROMÁN NYOMDA A 18.... ár és hasonló termékek
BRASSÓI ROMÁN NYOMDA A 18. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN jellemzők
A tanulmány bemutatja az egyetlen olyan magyarországi nyomdát, amely a ptrica előállítása nélkül, sajátos módon igaz, nem túl jó minőségben nyomtatott a 17. század harmincas éveiben. Ez a műhely a Brassó melletti Bolgárszegen működött. Tulajdonosa Petcu Soanul pópa betűit és díszeit maga által vésett matricára öntötte. Öntvényei apró lapocskák voltak, amelyeket deszkára ragasztott. Sajtó helyett pedig a korabeli leírások szerint hengeres faorsót használt. Ezzel a páratlan technikával a 15. századi táblanyomatokhoz hasonlóan készítette el egyetlen nyomtatványát, a román nyelvű Calendarit, amely három példányban maradt fenn. Soanul latin betűkkel is kísérletezett. Próbanyomata mindössze egy magyar szóból áll: Bácsfalu, a Brassó igazgatásához tartozó egyik csángó falu neve. A tanulmány e nyomdatörténeti kuriózum részletes bemutatása mellett a maga korában igen népszerű calendari műfajával is foglalkozik.A kötetet a magyar könyvtörténet, illetve kultúrtörténet iránt érdeklődők figyelmé