BÚCSÚ A FEGYVEREKTŐL jellemzők

A huszadik századi amerikai modernista próza klasszikusa számára a Búcsú a fegyverektől (1929) hozta meg az ismertséget és az elismertséget, majd hamarosan a világhírt is. Tömegsiker volt: a megjelenését követő négy hónap alatt nyolcvanezer példány kelt el az első amerikai kiadásból. Kétszer is megfilmesítették: 1932-ben és 1957-ben; 1934-ben magyar fordításban is megjelent.A Búcsú a fegyverektől amp;amp;amp;#8222;háborús regény amp;amp;amp;#8221;, egyike azoknak a szépirodalmi feldolgozásoknak, amelyek az első világháború értelmét vagy értelmetlenségét firtatták, a amp;amp;amp;#8222;régi Európa amp;amp;amp;#8221; véres pusztulásának és értékei látványos csődjének a tragikus tanulságait igyekeztek levonni. Egyben erősen önéletrajzi és személyes élmény-hátterű: Hemingway önként jelentkezett az olasz hadseregbe, mentősként vett részt a harcokban, s amp;amp;amp;#8211; akárcsak regénye hőse amp;amp;amp;#8211; megsebesült. (Úgy tudják, ő volt az első amerikai katona, aki megsebesült az olasz hadszíntéren.)Ugyanakkor sajátos anti-epos