Csak fizika jellemzők

Zelki János első verseskötete számvetés. Versei összegeznek; nyíltan, szinte kihívóan vállalják címükben is a kikerülhetetlenről való beszédet. A leltár, a létösszegzés, a halál költői toposzai folyamatosan kiegészülnek elbizonytalanító rákérdezésekkel, a "talán" feltételes módjával, az irónia megfordító erejével, csak annyi pátoszt hagyva a Zelki-versekben, amennyi a halálélmény tragikusságából kiirthatatlan. A betegség, az öregedés és az elmúlás jegyeit tematizáló versek alanyai a szülők, kapcsolatok, állatok, tárgyak. Az én elképzelt kórházi jelenlétéről szóló darabokban saját elmúlására is reflektál a szerző. A gyerekkori emlékek előbukkanása a szülők betegségét, halálát leíró versek között egy olyan szerkezetet hoz létre, melyből szükségszerűen következik a "mit adtam hozzá" és a "mi marad utánam" kérdés és az ezekre adott hol bizonytalan, hol beletörődő, elfogadó válasz.