Egy hazánk van jellemzők

Az "egy hazánk van" gondolata a török kitakarodása után hosszú időre - búvópatakként - eltűnik; különben is csak magánlevelekben fogalmazták meg, s a Török áfium sem kaphatott a maga idején nyilvánosságot. 1835-ben, a reformkorban, éppen akkor kerül ismét felszínre (de sajtó alá csak 1858-ban) Széchenyinél: "ha nincs Hunnia határai közt hazánk, egyebütt e földön többé sehol sincs." És szavait majd visszhangozza a költő: "A nagyvilágon e kívül Nincsen számodra hely..." A Szózatot, Széchenyi korát, a reformkort nem lehet megérteni Bocskai, Bethlen, Zrínyi mondatai nélkül.