Egy klónozó vallomásai jellemzők

Vajta Gábor frissen megszerzett kandidatúrával, 1989-ben, 37 évesen hagyta el a patológiát és mondott le az orvosegyetemi oktatásról, hogy emberek helyett állatokkal, tetemek helyett embriókkal foglalkozzék. Lelkes kutatócsoportjával a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban rövid idő alatt létrehozta a régió első lombikborját, és belevágott számos ambiciózus programba (embrióbiopszia, ivarmeghatározás, klónozás). Méltánylásképpen négy év elteltével fegyelmi indításával távolították el munkahelyéről. Egy év állás- és munkanélküliség után elhagyta Magyarországot. Dániában él, ahol az elmúlt tíz év alatt végleges állást, nagydoktori fokozatot és professzori címet kapott, Ausztráliában pedig állampolgárságot szerzett. Több mint húsz országban vett részt kutatásban, megalkotta Afrika első klónozott állatát, tanulmányait mind az öt kontinensen alkalmazzák. Jelenleg Skandinávia egyetlen klónozólaboratóriumának vezetője, és az EU által támogatott, az állatklónozás etikai kérdéseit vizsgáló nemzetközi munkacsoport tagja.