EGY NAPLEMENTE RÉSZLETEI

Mire Vladimir Nabokov (Szentpétervár, 1899-Montreux, 1977) a Lolitá-val, a Gyér világ-gal, az Adá-val a huszadik század legnagyobb írói közé emelkedett, már elfordult a novellisztikától. Ifjú emigránsként azonban nemhogy előszeretettel, de Csehovhoz, Bunyinhoz mérhető mesteri szinten művelte a kisprózát, amelyet a regény amp;quot;kis alpesi formájának amp;quot; nevezett.Jórészt az 1920-as és az 1950-es évek eleje között, oroszul írt, majd Dmitri fiával angolra fordított novelláinak gyűjteményes kötete 68 címet tartalmaz. Ezek most az Európa Könyvkiadó szerzői sorozatának zárásaként, két kötetben jelennek meg, s így immár a magyar olvasó is teljes képet kaphat Nabokov prózai életművéről. amp;quot;Ez az egyik legnagyobb élvezet, amit ismerek - kitárni az ablakot egy fülledt estén, és nézni, ahogy jönnek. Mindegyik máshogy viselkedik a lámpafényben: az egyik csendesen megtelepszik a falon, és könnyűszerrel beskatulyázható; a másik csapongva neki-nekiveri magát a lámpaernyőnek, míg végül rezgő szárnnyal és égő szem