Egy némethoni mester

Rüdiger Safranski filozófiai esszéjének alcíme eleve jelzi, hogy korántsem száraz filozófiai értekezéssel, hanem - miként a Schopenhauer-könyv esetében is - szépirodalmi jellegű kor- és életrajzzal van dolgunk. A szerző áttekinti benne Martin Heidegger gondolkodói útjának főbb állomásait, számba veszi azokat az adottságokat, amelyek nem jelentéktelen mértékben gyakoroltak hatást a sajátságosan heideggeri gondolatok megszületésére, így szellemi horizontként a katolikus szülői-családi hátteret, majd ismerteti a katolicizmussal történő szakítás dokumentumának tekinthető híres Krebs-levelet.
Safranski remek fenomenológiai elemzésekkel igyekszik érthetővé tenni olyan alapvető heideggeri fogalmakat, mint például az "ittlét", a "gond", a "kéznéllevőség", a "tulajdonképpeniség". Magukra a heideggeri szövegekre összpontosítva, azok igazságigényét meghallva-kibontva írta meg könyvét.