Erdős Renée Az élet királynője

„Előttem nem mersz soha annyi kenyeret enni, amennyit szeretnél, mert tudod, milyen őrületesen féltelek az elhízástól. Hogy vacog bele a fogam, ha egy édes süteményt eszel. Mert attól félek, hogy ez a pokoli és isteni remek, a te tested, elhagyja formáit. Most szeretnél egymás után három karéj vajas kenyeret enni, mert tudod, hogy ez jó neked. Oh, tudom én mit szeretnél te! Frissességet, tisztaságot, mindég frissességet, tisztaságot, megújhodást. Én most olyan vagyok neked, mint egy ing, amit két napig viseltél, mint egy ágy, amiben két napig feküdtél. Szeretnél levetni magadról, kiszállni belőlem, mi? Mondd, hogy nem tudom, mire gondolsz! Mondd, hogy nem ismerlek! Hazudj, hazudj, ha mersz!” (részlet)