Ezernyi csend ár és hasonló termékek
Ezernyi csend jellemzők
"Mit tehet a költő a mai világban? Megelégedhet azzal, hogy szüntelenül keresi, kutatja a lehetséges önkifejezési formákat és eszközöket? Netán többre vágyik, mást is el szeretne érni, gondolva azokra is, akik kezükbe veszik a könyveit? Ha igen, akkor van-e esélye arra, hogy 'megérintse' az új világ verssel nehezen 'megérinthető' olvasóit? És tudja-e hogy milyen utat kell bejárnia ennek sikeréhez?
A kortárs szlovén költészet eredeti hangú, sajátos költői eszközöket alkalmazó képviselője, Taja Kramberger valószínűleg tudja ezekre a kérdésekre a választ. De legalábbis nagy kísérletező kedvvel, több mint egy évtizede megjelenő verseivel választ igyekszik adni rájuk. Mindeközben a saját, öntörvényű útját járja. A költészeti hagyományokkal teljesen nem szakító, időnként rájuk is egy-egy óvatos pillantást vető, ám a hagyományos nyelvi kifejező eszközök korlátai közül egyre határozottabban kilépő, a nyelv konvencionális kötöttségeivel szakító költő útját. Azét, akinek verseiben egyszerre és egyidejűleg vannak jelen a történelmi emlékezés szövedékei és a jelen időben megélt hétköznapok tapasztalatai, a magánszféra legintimebb, rejtett zugai és a társadalmi lét sokszínű történései, az időnként megjelenő lírai emelkedettség finom árnyalatai és az intellektuális megközelítéssel együtt járó szigorú tárgyilagosság. És ha a hazai olvasók úgy is fogják érezni, hogy nehezen járható útra tévedtek ebben a verseskötetben kalandozva, mégse riadjanak meg a feladattól, mert egy tehetséges, fiatal, több önálló kötettel rendelkező, a világ-egészről alakoskodás nélkül szóló, érdekes megoldásokkal kísérletező költővel ismerkedhetnek meg." (Szirtes Gábor)
A kortárs szlovén költészet eredeti hangú, sajátos költői eszközöket alkalmazó képviselője, Taja Kramberger valószínűleg tudja ezekre a kérdésekre a választ. De legalábbis nagy kísérletező kedvvel, több mint egy évtizede megjelenő verseivel választ igyekszik adni rájuk. Mindeközben a saját, öntörvényű útját járja. A költészeti hagyományokkal teljesen nem szakító, időnként rájuk is egy-egy óvatos pillantást vető, ám a hagyományos nyelvi kifejező eszközök korlátai közül egyre határozottabban kilépő, a nyelv konvencionális kötöttségeivel szakító költő útját. Azét, akinek verseiben egyszerre és egyidejűleg vannak jelen a történelmi emlékezés szövedékei és a jelen időben megélt hétköznapok tapasztalatai, a magánszféra legintimebb, rejtett zugai és a társadalmi lét sokszínű történései, az időnként megjelenő lírai emelkedettség finom árnyalatai és az intellektuális megközelítéssel együtt járó szigorú tárgyilagosság. És ha a hazai olvasók úgy is fogják érezni, hogy nehezen járható útra tévedtek ebben a verseskötetben kalandozva, mégse riadjanak meg a feladattól, mert egy tehetséges, fiatal, több önálló kötettel rendelkező, a világ-egészről alakoskodás nélkül szóló, érdekes megoldásokkal kísérletező költővel ismerkedhetnek meg." (Szirtes Gábor)
