Felszín alatti vizeink

A könyv 1998 decemberében elhunyt szerzője, dr. Léczfalvy Sándor közel fél évszázadon keresztül foglalkozott a felszín alatti vizek tudományos kérdéseivel, azok feltárásának és hasznosításának műszaki tervezési feladataival. Életében Magyarország valamennyi felszín alatti vízfajtájával találkozott, ezen felül több távoli országban végzett szakértői tevékenységet. Hazánk számos ivó- és ipari vízműve épült meg és ma is működik vízfeltárási eredményei, és vízmű-tervei alapján. Tudományos működése eredményeként "Felszín alatti víztározás forrásfoglalások segítségével" c. értekezése alapján 1965-ben megkapta az Akadémiától a "műszaki tudományok kandidátusa" fokozatot. Szerencsés körülmény, hogy a szerző szakmai törekvései és fáradhatatlan munkálkodása a magyarországi vízkutatás és vízellátás legmozgalmasabb időszakára (1950–1990) estek, amikor a vízellátás fejlesztésével az ország szinte teljes területén foglalkozhatott. Több könyve és a hazai, valamint a külföldi szaksajtóban közölt számos tanulmányának megjelenését követően, tapasztalatainak és tudományos eredményeinek rendszerezett összefoglalását és egységes könyvbe szerkesztését kezdte meg. Haláláig ezt az anyagot sikerült kéziratba fogalmaznia. A fogalmazványok, sok esetben a ceruzás, vázlatos ábrák megszerkesztése, a teljes szakmai anyagnak a szerző által hagyományozott tartalomjegyzék szerinti rendezése, összességében a teljes szakanyag kiadásra való előkészítése felesége munkájának az eredménye. A könyv, tartalmát tekintve három nagyobb logikai egységből áll. Egy része részletes tudományos elemzés a felszín alatti vizek hidrológiai, földtani és vízminőségi sajátosságairól. Másik része műszaki-technológiai elemzés a vízkészletek feltárásáról és azok igénybevételéről. Harmadik része ismerteti a szerzőnek Magyarország parti szűrésű-, réteg- és hasadékvizeire vonatkozó feltárási eredményeit a feltárt helyi vízbeszerzési adottságok részletes leírását. A könyv kilenc fejezetre tagozódik. Az 1. fejezet a felszín alól történő víztermelés eszközeit és folyamatait a rendszer-elv jegyében foglalja össze, miután ezt az elvet részletesebben is megvilágította. A 2–5. fejezetek a talajvizekkel, a parti szűrésű vizekkel, a réteg- és hasadékvizekkel foglalkoznak. A 6–7. fejezetek a vízbeszerzés műtárgyait, azok típusait mutatják be. A 8. fejezet a szerző tervei alapján megvalósult vízműveket és azok üzemi tapasztalatait részletezi. A 9. fejezet a vízmű-telepítés környezetvédelmi és vízkészlet védelmi kérdéseit tartalmazza. A könyv részleteit illetően a harmadikként említett esettanulmányi leírások az ismeretanyag egyedülálló és legfontosabb részei. Az ország szinte valamennyi jelentős vízföldtani tájára elkészített felmérések, adatok és elemzések a szakirodalomban a műszaki közvélemény számára eddig lényegükben ismeretlenek voltak, s egyedileg is, főleg pedig összességükben nagy segítséget nyújthatnak akár a meglévő vízművek fenntartásához, azok fejlesztéséhez, akár új vízművek létesítéséhez. A tudományág és a szakmai oktatás ezek mellett különleges minőségű és mennyiségű információs anyaghoz jut. Ugyanakkor a mérnöki gyakorlat tájékozódása, szakvélemények megalapozása az esettanulmányok felhasználásával a jövőben lényeges színvonal-emelést képes elérni. A szöveg rendezői részére fontos irányelv volt, hogy a szerző által összeállított szöveg stílusához, egyéniségére jellemző eredeti gondolatmenetéhez nem szabad hozzányúlniuk, legfeljebb néhány, a kézzel írott szövegben kevéssé tökéletesen olvasható szavakat, mondatfűzéseket a szakmailag is legvalószínűbb változat megtalálásával lehetett és kellett pótolniuk. Az előbbiekkel azonos volt a szöveggondozás hozzáállása a már említett, szintén minden fejezetet jellemző logikai egységre: a felszín alatti vizek hidrológiai, földtani és vízminőségi sajátosságairól szóló tudományos elemzésre. Ez csak annyiban különbözik az esettanulmányoktól, hogy itt nem feltétlenül az egyes vízművek egyedi sajátosságairól van szó, hanem általános, illetve általánosítható olyan fogalmakról, amelyek a felszín alatti vizeket és azok tudományát jellemezve a vízművek nagyobb csoportjaira, típusaira vonatkoztathatók. Külön említést érdemel a műszaki-technológiai elemzések anyaga. Ezek az elemzések matematikai összefüggések alkalmazását és számpéldák megoldását tartalmazzák, nem elsősorban azzal az iskolás céllal, hogy a számításokat az olvasó ezáltal is gyakorolhassa, hanem azért, hogy nagyságrendi következtetéseket vonhasson le vagy, hogy a vizsgált vízművek esetében meghatározható nagyságrendek ismeretében akár megérthesse a szerző ismertetett tervezési és kivitelezési lépéseit, akár érzékeltesse az ezek nyomán fellépő tervezési és üzemeltetési problémák súlyát.