Fortuna kegyeltjei I-II.

Kr. e. 82-ben Róma élére furcsa figura került: parókás, kivénhedt ripacs, akit eleinte megmosolyognak az emberek. De a mosoly lassan az arcukra fagy. Sulla - hiszen róla van szó - példátlan módon számol le ellenségeivel: hirdetéseken (proscriptiókon) teszi közzé a gyanús személyek nevét, s aki a listára kerül, szabad préda: gyilkosa még busás jutalmat is kap. Százszám, ezerszám hullanak a fejek, a Bullai kincstárba dől az áldozatok pénze, tombol a gátlástalan erőszak, a kicsinyes bosszú.
Az olvasó szemtanúja lesz két ígéretes ifjú fellépésének. Mindkettőben izzik a hatalom vágya. Mindkettő Fortuna kegyeltje vagyis a szerencse fia. Mindkettő kivételes tehetséggel és akaraterővel tör célja felé. Mindkettő Róma első embere, a világ ura akar lenni. Nevüket hamarosan megismeri a világtörténelem. Az egyik: Pompeius Magnus. A másik: Julius Caesar. Készülődnek.