Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
P. Müller Péter, a neves irodalomtörténész és színházesztéta legújabb könyvében termékeny módon ötvözi a korszerű színháztudományi szemléletmódokat a történeti vonatkozások iránti érzékenységgel. Közérthető módon szól az európai és a magyar színházi kultúra olyan izgalmas kérdéseiről, amelyek a kortárs színház elméletére és gyakorlatára, dráma és színház megújuló kapcsolatára is hatással vannak.A kötet három fejezete közül az elsőnek a Hamlet és annak áthagyományozódása áll a középpontjában, valamint a reneszánsz darabot felforgató átiratokat jegyző Tom Stoppard és Heiner Müller színpadi életművének a vizsgálatát. A második fejezet olyan színházi határjelenségekkel foglalkozik, mint amilyen az emlékezetnek a színháztörténetben és a színházi működésben betöltött szerepe, a színpadi meztelenség hatásmechanizmusa, vagy a teatralitásnak a színpadon kívüli terekben megmutatkozó sajátosságai. A harmadik fejezet írásai a 20. századi magyar színháztörténet kevéssé vizsgált kérdéseit tárgyalják
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
HAMLETTŐL A HAMLETGÉPIG -... ár és hasonló termékek
HAMLETTŐL A HAMLETGÉPIG - SZÍNHÁZI ÍRÁSOK jellemzők
P. Müller Péter, a neves irodalomtörténész és színházesztéta legújabb könyvében termékeny módon ötvözi a korszerű színháztudományi szemléletmódokat a történeti vonatkozások iránti érzékenységgel. Közérthető módon szól az európai és a magyar színházi kultúra olyan izgalmas kérdéseiről, amelyek a kortárs színház elméletére és gyakorlatára, dráma és színház megújuló kapcsolatára is hatással vannak.A kötet három fejezete közül az elsőnek a Hamlet és annak áthagyományozódása áll a középpontjában, valamint a reneszánsz darabot felforgató átiratokat jegyző Tom Stoppard és Heiner Müller színpadi életművének a vizsgálatát. A második fejezet olyan színházi határjelenségekkel foglalkozik, mint amilyen az emlékezetnek a színháztörténetben és a színházi működésben betöltött szerepe, a színpadi meztelenség hatásmechanizmusa, vagy a teatralitásnak a színpadon kívüli terekben megmutatkozó sajátosságai. A harmadik fejezet írásai a 20. századi magyar színháztörténet kevéssé vizsgált kérdéseit tárgyalják