HONSZERZŐ ÁRPÁD jellemzők

Az Úrnak 896-ik esztendejében indult Árpád, hogynépének megszerezze Attila földjét s a 906-ikesztendőben már be volt fejezve a honszerzés nagy műve.Hát nem a regék világába illő történet ez? Elindul egyfélmilliónyi nép (némely történetíró annyira sembecsüli), ebből alig negyvenezer férfi a fegyverviselő,s ez a maréknyi nép sátrat ver a Duna-Tisza közén, túla Dunán, túl a Tiszán, Erdélynek földjén, az Al-Dunán,közben bekalandozza Itáliát, újra meg újra becsapnémetek, bajorok földjére s amerre jár, ahol megfordul,rémület, iszonyat tölti el a népek lelkét: feltámadottAttila ideje, újra végignyargal, végigpusztít a világonIsten ostora. Pedig Árpád nem volt Isten ostora. Nemvilághódításra, de honszerzésre indult ő. Nem láttaszívesen, hogy egyik-másik vezére messze földekrekalandozott, oktalanul fogyasztva a magyar vért. Az őéles szeme hamar megjelölte a magyar haza határait:kevés eltéréssel azt a Magyarországot bírja azezeresztendős magyar, amelyet ő megszerzett népének.Isten ellátta termés