Horváth János irodalomtörténeti munkái I. jellemzők

A Horváth János Összegyűjtött Művei című sorozatban a verstani munkák után a tematikai időrend szerint megszerkesztett irodalomtörténeti kötetek következnek. Közülük az első az 1908-ban megjelent Irodalmunk fejlődésének fő mozzanatai című tanulmánnyal kezdődik; ezt követi az 1920-as évekből való szintézis, A magyar irodalom fejlődéstörténete, amely a kezdetektől Arany János haláláig terjedő korszakokat tekinti át; majd két korszak-monográfia: A magyar irodalmi műveltség kezdetei /1931/, amely a kolostori irodalmat, és Az irodalmi műveltség megoszlása /1935/, amely a magyar humanizmust jellemzi. A kötetet a Szabács viadala című tanulmány /1956/ zárja.