Horváth János irodalomtörténeti munkái II. jellemzők

A Horváth János verstani munkái és a Horváth János irodalomtörténeti munkái I. című kötetek után ez a könyv lesz Horváth János összegyűjtött munkáinak harmadik darabja, amely a 16-18. század irodalmáról írt tanulmányokat tartalmazza. Közülük legterjedelmesebb A reformáció jegyében írt monográfia, amely először 1953-ban, másodszor 1957-ben jelent meg; a 16. század körébe ezenkívül a Balassi-komédiáról, Thury György énekéről, az Ének az Gazdagrul című műről, Sylvester Jánosról, a Magyar Elektráról, a vizsolyi bibliáról és a kor irodalmi nyelvéről írt rövidebb írások tartoznak. A 17. századot a Barokk ízlés irodalmunkban képviseli, a 18.-at pedig a Kuruc dalpört, Bod Pétert, Amadét, Orczyt, Faludit, Bessenyeit, Báróczit, Kármánt, Dugonicsot, Csokonait és Kazinczyt, tehát a korszak legjelentősebb alkotóit bemutató tanulmányok. A kötet darabjainak többsége ma már nehezen hozzáférhető. Együttes megjelentetésük egyszerre láttatja Horváth János magyar irodalomtörténetének nemcsak fő vonalait, hanem fontos részleteit is.