ÍGÉRETFÖLD

Az Ígéretföld utópiaregény (…). A mindennapjaink és a szöveg jövőképe között feszülő – gyakran ironikus felhangokkal telített – kontraszt egy pillanatig sem juthat nyugvópontra – nem is beszélve a szöveg világának újabb és újabb titkairól, amelyek gyakran átértelmezésre kényszerítik ismereteinket. Az olvasó nem feledkezhet meg arról, hogy a regény minden sora fikció, ám mégsem mentesül a gondolattól: mi történik akkor, ha az eljövendő fátumszerű és elkerülhetetlen? Lehet, hogy az Ígéretföld már a kertvégi csalitosban van? Ne feledjük: a megvalósuló próféciák világában minden jóslatot, minden apró jelet gyanúperrel kell kezelnünk… (Patócs László)