Imadsagos könyveczke jellemzők

Szenci Molnár Albert (1574-1634) kálvinista zsoltárfordító, bibliakiadó és nyelvtudós nagyszombati asszonyok - patrónusainak feleségei - kérésére határozta el, hogy lefordítja Joannes Frisius Christliches Betbüchlein című (Zürich, 1600) imádságos könyvét. Az enciklopédikusan összeállított rendkívül gazdag könyörgésgyűjteményben bármely társadalmi rendbe tartozó, s bármely állapotban és nehézségben élő hívő megtalálhatta azt a szöveget, amelyre érzése és lelkiállapota szerint szüksége volt. Az imák legfőbb forrása a Biblia, azon belül is a Zsoltárok könyve, valamint a Heidelbergi katekizmus.