Jacqueline Royer: Metamórfozisok tesztje - Iskolapszichológia 23.

A teszt közvetlen forrása az analógia-portré vagy totemizációs gyermekjáték, amikor valakinek ki kell találnia, ki az az ismert személy, akit virág, állat, növény, jármű stb. aspektusban határoznak meg. Minden mitológia tele van metamorfózis-történettel: az istenek átalakulnak, vagy más lényeket alakítanak emberré, állattá – legtöbbször madárrá –, fává, virággá, forrássá, folyóvá, szigetté, sziklává, heggyé, szoborrá stb. Az átalakulások felemelkedést vagy csökkenést hozhatnak aszerint, hogy milyen célnak engedelmeskednek. (Pl. Zeusz nem bünteti magát, mikor Léda mellett hattyúvá válik.) A metamorfózisok lehetőségét a lét alapvető egységének hite adja; az érzékelhető látszatoknak csak illuzórikus és átmeneti értékük van. Úgy tűnik, a formaváltozások nem érintik a mély személyiséget, az átváltozások alanyai megtartják nevüket és pszichéjüket. A metamorfózis az azonosulás szimbóluma az individuáció útján lévő személynél, aki még nem vállalta magára önmaga teljességét, nem aktualizálta minden lehetőségét. A metamorfózisok tesztje sokféle szimbolikus azonosítás révén nyújt felvilágosítást a vizsgált személyről. A verbális projektív tesztek körébe tartozik, produkciófelülete a személyiség motivációs struktúrája és értékvonzásai. A szerző tesztismertetésének bevezetőjében részletesen kifejti a teszt alapját képező mélylélektani dinamikus pszichológiai és szimbólumtani elméleteket, legközvetlenebbül Ch. Baudoin-nek a freudi, adleri és jungi személyiségkoncepciót ötvöző személyiségstruktúráját alkalmazva. Mivel a teszt használatához fenti témák elmélyült ismerete, tudása elengedhetetlen, ezért a vázlatos ismertetéstől – s e könyv keretei csak ennyire adnának módot – eltekintek. Tartalomjegyzék: A metamorfózisok tesztje A metamorfózisok tesztjének struktúrája, projekciós tere A hívó szavak vagy kategóriák szimbolikája, felszólító jellege Az egyéni motivációs struktúra, az értékvonzások