JAJ! MURÓ DÁD! JAJ! MURI DÉJ! jellemzők

A történetet nők mesélik, egymáson átszűrve mégis érthetően, idősíkok között ugrálva, ám átláthatóan. Egyikük Balkó Mária Stefánia Rozália, a sokat meg- és átélt idős cigányasszony, a másik egy újságíró, aki feladatául kapja az interjút, melyről nem is sejti, hogy új lapot fog nyitni az életében. A cigányasszony kálváriáját közreadó újságíró útkeresése mintegy keretéül szolgál az elbeszélésnek, miközben Stefánia viszontagságai között bolyongunk.Az 1930-as évek nyomott feudális atmoszférájában ismerhetjük meg a Balaton partján letelepedő Balkó cigánycsaládot, a dád, a dej és a három lány, a prostituáltként ismert Ilon, a kiskorú Gyöngyi és húga, az eseményeket narrátorként mesélő Stefánia mindennapjait. A hol szomorú, elkeserítő vagy már kiábrándító epizódokat nevettető motívumok váltják, hű képet festve a társadalom perifériájára szorult megmaradásért küzdő roma famíliáról. Békeidőben járunk, mégis észrevétlenül közeledik az elkerülhetetlen: a világ kifordul magából! 1944 novemberében