Japanológiai körkép jellemzők

1986 őszén az ELTE BTK Kínai és Kelet-Ázsiai Tanszék keretein belül - először a magyar felsőoktatás történetében - kezdetét vette a japán szakos bölcsészképzés. A szerzők jelen kötettel emléket kívánnak állítani az elmúlt húsz esztendő történetének. Ez idő alatt több száz hallgató hagyta el az egyetemet japán szakos diplomával a tarsolyában, és sokan közülük azóta is művelik a japanológia valamelyik ágát. Időközben más egyetemen is létesült japán szak, de oktatói gárdájának zöme szintén az ELTE japán szakának végzettje. A címválasztás - Japanológiai körkép - is jelezi, hogy a kötet a hazai japanológia minél teljesebb spektrumát be kívánja mutatni. A több tudományterületet is felölelő tanulmánykötet méltón reprezentálja a Magyarországon folyó, illetve magyar kutatók által külföldi egyetemeken végzett Japán tárgyú kutatásokat. A japán szak fennállása húsz éves jubileumának megünneplésére kiváló alkalmat teremt egy olyan tudományos emlékkönyv összeállítása, mely átfogóan bemutatja a magyarországi Japán-kutatás történetét, eredményeit és jelenét. A kötet összeállítása során a szerzők arra törekedtek, hogy az ELTE BTK japán szakának egykori és jelenlegi oktatói, előadói, valamint hajdani és mostani diákjai mellett helyet kapjanak a kötetben azok a pályatársak is, akik az elmúlt évtizedekben a társműhelyek valamelyikében (Külkereskedelmi Főiskola, Károli Gáspár Református Egyetem japán szaka, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Teleki László Alapítvány) fáradoztak a magyarországi japanológia helyzetének fellendítésén is.