Jár nyomomban jellemzők

"Kiss Anna a lírától mindig el-elkalandozott más műfajokba. Írt bábjátékot, verses színpadi műveket, s van versciklusa, amely akár családregényként is olvasható. E legújabb vállalkozása különösen merész: esszéket, tanulmányokat sűrít, lényegít át versekké. A művészetről, a társadalomról való gondolatok mellett olyan felismeréseket is, amelyek kezdettől ott rejlettek költészetében, hiszen az idők mélyén gyökerező összefüggések megidézője volt, most azonban mindaz, amit korábban csak megsejtett, a véletlenszerűen adódó utazások és kutatások során tapasztalattá, tudássá, részben bizonyossággá, részben jogos kérdéssé vált olyan történelmi korokról, amelyekről már csak ezek az elgondolkodtató "leletek" tanúskodnak. Egyik korai verse így szólt: "Jár nyomomban két kicsi kígyó", ő maga se tudta miért épp kettő. És nemrég Kanadában egy hatezer éves sziklaképen látja viszont őket; megtudja, hogy egy indián sámán két kígyót visz magával gyógyításakor; ráébred, hogy a földistennők is kígyópárt táplálnak tejükkel, és a perui ezüstön, kelta edényen, kalotaszegi kapatisztítón afrikai ajtófafaragáson is párosan jelennek meg. Szédítő azonosságot észlel különböző kultúrák írott, rovott, rajzolt, egyszerű jeleiben. Versébe illeszt egy kínai írásjelet, és egy kecskeméti tulajdonjegyet is: azonosak. Hogyan? Miért? S mert jár a mongoloknál, a szibériai népeknél, Izlandon meg az észak-amerikai indiánoknál is, lenyűgöző ismeri fel egyes hagyományaik, szimbólumaik egyezését. Hallja, hogy a "Kis kece lányom" dallama behálózza Eurázsiát.
Kincses leletek ezek, a felsoroltak csak töredékesen érzékeltethetik a bőséget és a szellemi kaland izgalmát. A költő pusztán feltárja és felmutatja az anyagot - tudós kutatókra vár, hogy felfejtsék, értelmezzék az összefüggéseket.
Arra azonban aligha található tudós magyarázat, hogy mi igazította Kiss Anna lépteit éppen ezekre az utakra." (Ács Margit)