Klasztermenedzsment jellemzők

"A klaszterek sajátos világában vállalatok, szervezetek működnek együtt, és együttműködésüket a közös szándék rögzítésén kívül semmi más nem szabályozza. A tagok nincsenek egymással függelmi, tulajdonosi kapcsolatban, sokszor üzleti kapcsolat sincs közöttük, csak valamilyen régióhoz, vagy elképzeléshez való tartozás köti össze őket. És persze a pénz, a pályázati lehetőségek és a jövőbeli remények.
Ebben a helyzetben az együttműködések fenntartása, sokszor rövid távú célok nélkül, nem egyszerű feladat. A klaszterek és a tagok élik a saját önálló életüket, változnak, átalakulnak, érdekeik más irányba koncentrálódnak, és nehéz helyzetükben elfeledkezhetnek a klaszterekről, hacsak nem érzik folyamatosan, hogy az együttműködés léte a jövőjük egyik hajtóereje lehet.
Ezeknek az együttműködéseknek a megteremtése és fenntartása, a szinergiák keresése és aprópénzre váltása a tagok feladata, a folyamatot azonban, amelyben az értékesülés történik, a klaszter managerek hivatottak indukálni és kézben tartani.
Ehhez a folyamatirányításhoz nagyon kevés az olyan eszköz, amely a hagyományos vállalatirányításhoz hasonlítható. Itt nincs hierarchia, nincsen fent és lent, itt a manager saját magára, a kialakított tekintélyére, a bizalomra, és a kiépített és fenntartott szövetségeire számíthat. Ebből a szempontból talán a projektmanagementére hasonlít inkább a feladat.
A klaszter manager feladata az együttműködést veszélyeztető belső viszályok, ellentmondások kezelése, és a klaszter védelme a külső kapcsolatok irányából érkező problémákkal szemben. Képviselnie kell a csapatot a külvilág előtt, és előnyöket kell szereznie az együttműködőknek a piacon, és a mindenkori kormányzat vonatkozásában is.
Ebben az összetetten bonyolult helyzetben kívánnak a szerzők információkat, tapasztalatokat, tippeket és trükköket megosztani azokkal, akik ma, 2011-ben Magyarországon klaszterek szervezésére és egybetartására adják a fejüket vagy egyébként érdeklődnek a téma iránt." (Dr. Virág Miklós)