Küzdelem a Nagysárkány-rend ellen jellemzők

Göllner Mária 1894. november 13-án, Budapesten született, polgári családba. Érettségije után bölcsészhallgató lett, földrajzból, történelemből, filozófiából doktorált. Az ókor szellemi művelődésének geográfiai alapjai című disszertációja volt első, nyomtatásban megjelent munkája. A háború éveiben ismerkedett meg leendő férjével, a kétszer megözvegyült, hétgyermekes dr. Nagy Emillel (1871-1956), aki rangos ügyvéd, képviselő, igazságügy-miniszter és ismert tárcaíró volt. Házasságukból három fiúgyermekük született. Nagy Emilné dr. Göllner Mária legjelentősebb hazai tevékenysége az első magyarországi Rudolf Steiner-iskola létrehozása volt 1926-ban, családi házukban, a Kis-Svábhegyen. Börtönmissziós munkájaként megalapította a Bizalom c. lapot, és megírta szellemtörténeti trilógiáját: Népszokások, mondák és az ember; A magyar ősvallás és a kereszténység a magyar népmese tükrében; A Kalevala titkáról. Emellett szellemi töltésű ifjúsági regényeket is írt. 1946 novemberében a Vöröskereszt segítségével, legkisebb fiával emigrációba vonult. A svájci Dornachban lévő Goetheanum lett munkájának központja. Maria von Nagy néven számos kultúrtörténeti munkával gazdagította a német nyelvű antropozófiai irodalmat. Élete utolsó éveiben már vakon tartotta szellemtudományos előadásait. 1982. január 19-én Baselban halt meg. Munkáinak java magyarul a Michaeliták könyvében jelent meg. A „Küzdelem a Nagysárkány-rend ellen”, a regény első teljes és könyv alakban megjelent kiadása.