LIBER MORTIS jellemzők

Az írói hagyaték jelenlegi ismereteink szerint legértékesebb része ez a Halottaskönyv, Szabó Magda 1982. május 25-étől 1990. február 27-ig vezetett kézírásos naplója. 1982. február 26-án halt meg Szobotka Tibor, a férj, Szabó Magda szemében a mellőzött zseni, s a napló – a társ nélkül maradt asszony és író rögzített belső monológja – a gyászmunka is megrendítő, az intimitásig közvetlen, szókimondó-vallomásos dokumentuma, amely egy már-már mitologikus szerelemnek állít emléket. Szabó Magda hitt a halottak jelenlétében, az e világ és a túlvilág közötti „átjárhatóságban”, és úgy beszél a naplóban Szobotkához, mintha ő ott ülne szótlanul a sarokban egy fotelben. Újra meg újra felidézi az együtt töltött idő szépséges és fájdalmas eseményeit, felejthetetlen pillanatait; hangoztatja halálvágyát, létének értelmetlenségét, de ugyanakkor okot is talál a továbbélésre: feladatának tartja, hogy Szobotkát posztumusz elismertesse, és ez, az elvesztett társ hagyatékának gondozása ad neki erőt a folyt